Erdőbényéért Közalapítvány
Gyergyócsomafalva
 
 

Gyergyócsomafalva Erdély keleti, Székelyföld északi, Hargita megye középső részén terül el.

1567-ben az írott dokumentumok már említik a csomafalvi vashámort. A kezdeti mesterségek a vizimalmok hasznosításához kapcsolódtak. 1710-ben 15 ilyen malom létezett a Somlyó patak mentén. 

A 19. sz. elején megnőtt a kovácsok, kerekesek, zsindelykészítők, ácsok, asztalosok és tutajosok száma. A földműves népesség a faluban mindig többségben volt, de mellette molnárok, kőfaragók , ácsok is jelentős szerepet játszottak.

Az 1930-as években az Erdélyi Múzeum Egyesület szakemberei figyeltek fel és népszerűsítették a csomafalvi famegmunkálást és kádármesterséget.

Jelenleg Csomafalván két részvénytársaság , 71 családi- és magánvállalkozás működik. A cégek nagy része fafeldolgozással foglalkozik. A mezőgazdasági területeken elsősorban egyéni formában zajlik a gazdálkodás.

 

A településen 22 bolt, valamint 8 vendéglő működik.

A híres csomafalvi ácsok keze munkáját dicséri a Müncheni Olimpiai Stadion, valamint a Sevillai Világkiállítás Makovecz Imre tervezte fapavilonja. De mestereik Erdélytől Magyarországig, Németországtól Franciaországig, Líbiától Irakig mindenhol otthagyták kezük munkájának nyomát.

A község lakossága 99 %-ban székely-magyar, zömében római katolikus.
 
A településen működik egy művészeti alapítvány,melynek célja Borsos Miklós életművének megismertetése a erdélyi magyarság körében: művészi, szellemi és erkölcsi hagyatékának ápolása, tehetségkutatás és gondozás.
 

A 2007. júniusában megtartott Kádárnapon itt Erdőbényén került sor az ünnepélyes Testvérvárosi Szerződés aláírására. 

 

 

 

Gyergyócsomafalva 

hivatalos

 honlapja