Erdőbényéért Közalapítvány

 

A kedves olvasó és a leendő vendég, aki ezt az oldalt elolvassa, láthatja milyen sokszínű településünk, a történelmi emlékek, hagyományok mind a mai napig meghatározzák, formálják arculatát, mindennapi életét. Rövid történelmi bevezetőnk után Erdőbénye jelenéről, mindennapjairól, az itt élő emberek, vállalkozások életéről kaphatnak ízelítőt, a település nyújtotta lehetőségekről tájékozódhatnak a teljesség igénye nélkül. 
 
ERDŐBÉNYE
A "kádárok völgye"
 
Erdőbénye Magyarország és Borsod-Abaúj-Zemplén megye északkeleti részén fekszik a Zempléni hegységben, a Bodrog közelében, a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék és a világörökség része. Egyike a legrégebbi településeknek, egykor a tokaji bor előállításának egyik központja volt.
A lakosság életét, munkáját a szőlőtermesztés, borászat, az iparosság jellemezte. A fa és a kő kínálta lehetőségeknek találjuk nyomait napjainkig építészeti emlékeinkben is.
 
Hegyekkel körülvett tájesztétikai, természeti, geológiai szépséggel megáldott, őslénytani érdekességekben és ásványokban gazdag terület. A település a kádárok, fafaragók és a kőfaragók hagyományainak egyik legjelentősebb őrzője.
A honfoglalás óta magyar faluként tartják számon, első írásos említése 1331-ből származik, amikor az Aba nemzetség birtokaként említették Erdőbényét. Ennek és a szőlő jelenlétének ékes bizonyítéka, hogy itt találták meg a - Miskolci Herman Ottó Múzeumban őrzött - miocénkori ősszőlő Vitis-tokayensis levelének lenyomatát, az ősi szőlőlevél kövületet.
1604-től a Rákóczi birtok része, minek köszönhetően fejlődésnek indult. A Rákócziak által épített kastély alól Hegyalja egyik legnagyobb több emeletes összefüggő pincerendszere indult ki 22 ággal. A mai pincerendszerek nagy része is ebből a korból maradt fenn.
A történelmi korokban kialakult borvidék, a bortermelés hagyományai, a hegy fái és kőzetei megélhetést adtak a helyieknek. Lakói döntően mezőgazdasági termeléssel, bányászattal foglalkoztak.
A környező hegyeken rengeteg szőlő termett és terem a mai napig is. Erdőbénye nevéhez fűződik az aszúbor is. Itt volt prédikátor a híres Szepsi Lackó Máté, aki kidolgozta az aszúbor készítés technológiáját. Elsőként 1631-ben Lorántffy Zsuszanna kapott a nemes italból, amelynek azóta világhírűvé
vált a neve "királyok bora, a borok királya"-ként emlegetik.Az iparosság zömét a kőfaragók és a kádárok tették ki. Mindkettő máig élő régi szakma, melyet főként a szülőktől vesznek át művelőik.
A kádár mesterség művelésével Magyarországon egyedülálló, lokálisan csak Erdőbénye községben előforduló és fennmaradó kádártánccal találkozhatunk. Ez a tánc német hatásra honosodott meg, valószínűleg a külföldön járó mesterlegények 
hozták haza.

A kádármesterség ma is él Hegyalján és Erdőbényén, az átalakult szőlészet és borászat ma is igényli a hagyományos módon készült hordókat. A kádármestereknél lehetőség nyílik bemutatókon a hordókészítés fortélyainak megismerésére.
A község látnivalói közül az egyik legszebb épület a kora barokk Budaházi-Fekete kúria, amely a XVII-XIX. században épült.
II. Rákóczi Ferenc építtette a falu főutcáján található Rákóczi-kastélyt. A II. világháború után árvaházként működött, ma pedig idősek otthona található benne. A felújított Kovácsműhely ma e mesterség múzeuma, a régi eszközök, szerszámok gyűjteményét őrzi.
Híres erdőbényeieknek állít emléket a Szoborpark, mely közkedvelt az ide látogatók körében. Nem mindennapi megjelenésével megállásra készteti az átutazókat is. Az ide látogató turisták igényes szálláshelyeket is találhatnak. A Magita-Hotel*** és Étterem, a Kastély Hotel***, Bényei Fogadó, Rókabérc Vadászház, panziók és a falusi turizmus működése nyújt szállás-lehetőséget. Mindemellett a község páratlanul szép természeti környezete, kellemes, megnyugtató klímája, jó levegője várja a turistákat.
 
 
 
 
 
                                                                                         
Erdőbénye a
"Kádárok völgye"
 
"Ha valaki Erdőbényén egy fát elhajint, az vagy kádárt üt, vagy kőfaragót" - egy helyi szólásmondás szerint. A magyar kádárság kezdetének története a pécsváradi apátság alapításakor a szerzetesekkel betelepült hat kádármesterig vezethető vissza. Nyelvünk háromféle elnevezést is használ a faedényeket készítő mesterek megnevezésére: kádár, bodnár, pintér. A kádár általában keményfából készít kádat és hordót.
 A céhtörvények szerint a hegyaljai bodnárokra is kötelező volt a vándorút. Ekkor ismerkedtek meg a német céhszervezetek felépítésével, szokásaival, melyeket aztán hazahoztak. A kádárcéhek céhpecséttel, céhládával és céhzászlóval is rendelkeztek.
 A régi Hegyalján a termelő hordóval együtt adta el a mustját, borát a porosz és lengyel kereskedőknek. Így az erdőbényei kádároknak igen nagy volt a keletje, alig győzték az új hordók gyártását. De nem csak hordókat, hanem olyan faedényeket is készítettek, amelyek nélkül elképzelhetetlen lett volna a szüret: puttony, kád, cserpák, taposó kádicska.

A hegyaljai bodnáripar hanyatlása a filoxéra vész idején következett be, ami után az iparosok nagy része kivándorolt az országból.
A településen élő és dolgozó kádármestereknél lehetőség nyílik műhely és mesterség bemutatóra is előzetes egyeztetés alapján.

 

 

Hotyek  Attila kádár - bortermelő

Családomban apáról-fiúra száll a mesterség hagyománya. Jelenleg fiammal (mint harmadik és negyedik generáció) dolgozunk a 2004-ben felépített műhelyben.
Célunk az, hogy az évszázadok alatt felhalmozott tudást és tapasztalatot ötvözzük a jelen modern technikájával, technológiájával a megrendelő igénye szerint. Műhelyünkben készülnek díszhordók, boroshordók tölgyfából, pálinkáshordók eperfából, virágedények, borászati eszközök.
A látogatók számára mesterség bemutatókat tartunk, ahol munka közben láthatják a hordó készítés egy-egy látványos elemét. A program zárásaként a családi pince kézműves borait kóstolhatják meg a szomjas vendégek. Specialitásunk a fajtaszelektált Furmint és Hárslevelű száraz borok.

Elérhetőségek:
Hotyek Attila kádár, bortermelő
3932. Erdőbénye, Dombi S. u. 2.
Tel/fax: 0647/336-056, 06-30-228-4000
E-mail:
hotyek@t-online.hu 

 

 

Miklóssy Kádár KFT
Miklóssy András
 
 
1967-ben születtem erdőbényei szülők gyermekeként, 1995 óta vállalkozásban végzem ezt a szép és nagy fizikai munkával járó szakmát.
Több borászati vállalkozásnak is rendszeresen készítek boroshordókat igény szerint, többek között a Tokaj Oremus Kft-nek és a Béres Szőlőbirtok Kft-nek is beszállítója vagyok. Boroshordókon (20-500 l-ig) kívül megrendelésre még készülnek műhelyemben különböző méretű virágdézsák, káposztás dézsák, fürdőkádak és egyéb kádáripari termékek is.
Műhelyemben szeretettel várom a hagyományos hordókészítés iránt érdeklődő csoportokat szakmai bemutatóra.
Ezt a hagyományőrző szakmát nemcsak a munkámban, hanem mesterségtáncban (kádártánc) is képviselem.
 
Elérhetőségek:

Miklóssy Kádár KFT
 3932. Erdőbénye, Tompa u. 18.      
Tel.: 06-47/336-178, 06-30-361-0345  
 E-mail:
miklossy.kadar@freemail.hu